Elfakult Miller (Lactarius vietus)
Szisztematika:- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Incertae sedis (meghatározatlan)
- Rend: Russulales
- Család: Russulaceae (Russula)
- Nemzetség: Lactarius (Miller)
- Kilátás: Lactarius vietus (Miller)
Szinonimák:
Mocsári hullám
A halvány tejszerű (Lactarius vietus) a Russula családba tartozó gomba, amely a Millechnik nemzetségbe tartozik.
A gomba külső leírása
A kifakult lactarius (Lactarius vietus) termőteste szárból és kalapból áll. A hymenofort a lamellás típus képviseli. A benne lévő lemezek gyakran helyezkednek el, fehéres árnyalatúak, enyhén leereszkednek a szár mentén, sárgás-okker színűek, de megnyomásakor vagy szerkezetük megsérülésekor szürkévé válnak.
A kalap átmérője 3-8 (esetenként 10) cm lehet.Húsosság jellemzi, ugyanakkor vékony, éretlen gombáknál a közepén kidudorod. A kupak színe borbarna vagy barnás, középső részén sötétebb, szélein világosabb. A kontraszt különösen az érett gombáknál érezhető. A kupakon nincsenek koncentrikus területek.
A lábszár hossza 4-8 cm között változik, átmérője 0,5-1 cm, alakjában hengeres, töve felé néha lapított vagy kiszélesedett. Lehet ívelt vagy egyenletes, fiatal termőtestekben tömör, utólag üregessé válik. Színe valamivel világosabb, mint a kupak, lehet világosbarna vagy krémes árnyalatú.
A gomba húsa nagyon vékony és törékeny, kezdetben fehér színű, fokozatosan fehér lesz, nincs szaga. A gomba tejszerű levére bőség, fehér szín és csípősség jellemző, levegővel érintkezve olajbogyó vagy szürke lesz.
A spórapor színe világos okkersárga.
Élőhely és termőidő
A gomba széles körben elterjedt Észak-Amerika és Eurázsia kontinensein. Gyakran találkozhat vele, és a kifakult tejes nagy csoportokban és kolóniákban nő. A gomba termőtestei lombhullató és vegyes erdőkben nőnek, nyírfával mikorrhizát alkotnak.
A gomba tömeges termése egész szeptemberben folytatódik, a kifakult tejes első szüretét augusztus közepén lehet betakarítani. Elegyes és lombhullató erdőkben nő, ahol nyír és fenyő is található. Előnyben részesíti a magas páratartalmú, mocsaras és mohás területeket. Gyümölcsöt terem gyakran és minden évben.
Ehetőség
A kifakult tejes (Lactarius vietus) a feltételesen ehető gombák kategóriájába tartozik, főként sózva fogyasztják, sózás előtt 2-3 napig előáztatják, majd 10-15 percig forralják.
Hasonló fajok, megkülönböztető jegyek tőlük
A kifakult tejes (Lactarius vietus) megjelenésében hasonlít az ehető gombaszürke grillsütőhöz, különösen, ha kint nyirkos, és a kifakult tejes termőteste lilás árnyalatot kap. Fő különbsége a serushkitól a vékonyabb és törékenyebb szerkezet, a lemezek elhelyezkedésének nagy gyakorisága, a levegőben szürkülő tejszerű lé, a ragadós felületű kupak. A leírt faj hasonló a lila lilához. Igaz, ilyenkor vágáskor a pép lilává, a kifakult tejesemberben pedig szürkévé válik.
Egy másik hasonló faj a papilláris lactarius (Lactarius mammosus), amely csak tűlevelűek alatt növekszik, és amelyet gyümölcsös (kókuszdió keverékével) aroma és kalapjának sötétebb színe jellemez.
Egy közönséges laktikus is úgy néz ki, mint egy kifakult tejesember, de ebben az esetben a különbség a nagy mérete, a kalap sötét árnyalata és a tejszerű lé, amely száradáskor sárgásbarnává válik.
